A színek mindannyiunk életében fontos szerepet töltenek be, de számos szakma is dolgozik velük, jelesül a videótechnika és a nyomdászat. Ezekben a szakmákban általánosságban véve az alapszínek szerepe és meghatározásuk alapja az, hogy belőlük bármely más szín előállítása lehetséges legyen.
A Magyar értelmező kéziszótár szerint az alapszín “1. Fiz A színkép hét látható színe közül vmelyik. 2. Nyomda Más színekből ki nem keverhető szín. 3. Többszínű felületnek az ált. színhatást megadó része. A fal alapszíne.” Ezek közül a megközelítések közül az 1. és a 2. számúval fogunk tovább foglalkozni.
Alapszínek#1
Az 1. definíció alapszíneket a fény látható spektrumának felelteti meg. Eszerint hét alapszín létezik, melyek tulajdonképpen a szivárvány színei.
Alapszínek#2
A 2. definíció alapszínnek azokat a színeket tekinti, melyek más színekből nem hozhatók létre. Ahogyan az iskolai rajzórákon is tanultuk, alapszínek a sárga a piros (vörös) és a kék. A hagyományos színkeverésben belőlük létrehozható az összes többi szín, az alábbi ábra szerint.
A videotechnikában ezzel szemben másféle színkeverést alkalmaznak. Az RGB színrendszer (R=red, G= green, B=blue) alapszínei a kék, a zöld és a vörös. Ezekből a színekből additív színkeverési technikával (a különböző színű fények egymásra vetítésével) hozható létre az összes további szín. Más eljárást használnak a színkeverésre a nyomdászatban. A szubsztraktív színkeverésben a fény útjába különböző szűrőket helyeznek, így vonnak ki belőle különböző összetevőket. A CMYK (C=cyan, M=magenta, Y=yellow, K=black) rendszerben a cián, magenta, sárga és fekete alapszínek segítségével keverünk új színeket. A fekete szín nélkülözhető lenne, hiszen előbbi három kivonása is feketét ad, de előállítása nem gazdaságos.
Alapszínek#3
A neurofiziolóiai megközelítés (ezzel az értelmező szótár nem foglalkozik) a szem fiziológiájából következő alapszín-meghatározást szolgáltatja. Eszerint azok az alapszínek, melyeket az emberi szem színérzékelő csapjai felfognak, azaz a sárga, a kék és a zöld.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a fizikában, optikában, nyomdászatban, videótechnikában, a neurofiziológiában és a képzőművészetben merőben különböző alapszín-meghatározásokkal találkozunk, amik nem fedik egymást.
Ez is érdekelhet: Alapszínnevek a magyar nyelvben, Piros vagy vörös? Te tudod, mi a különbség?
Kiemelt kép: Photo by Sharon McCutcheon from Pexels
Képek:
File:Colours of the visible light spectrum.png – Wikimedia Commons
File:BYR color wheel.svg – Wikimedia Commons
File:Subtractive-Additive-Colour-Mixing.jpg – Wikimedia Commons
Forrás: B. Papp Eszter, Fóris Ágota 2008. Alapszín – alapszínnév. A fogalmak és a nyelvi jelek
kapcsolatáról. In: Gecső Tamás, Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés. (Segédkönyvek a
nyelvészet tanulmányozásához 83.) Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó,
Székesfehérvár–Budapest. 123–128.
Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon és az Instagramon!
Hagyj üzenetet